Vető Dezső szerencsétlen napja

 

Dezső már aznap reggel érezte, hogy valami nagyon rossz és különös gomolyog a levegőben. Valami nagyon furcsa. A szerencsétlenség jött ma el Dezsőhöz. Ez az egész úgy kezdődött, hogy már a héten kétszer is elkésett a suliból. Aztán elfelejtette megcsinálni a leckéjét, és a növényit is elhanyagolta. Teljesen lekókadtak, némelyikük meg is sárgult. Egy áprilisi héten történt mindez. Kis kertészünk pénteken már nagyon fáradt volt. De jött a hétvége! Szombat reggel nekilátott növényeibe visszalehelni az életet. Szépen megmetszette a szőlőit felkapálta a répasorok közeit, meglocsolgatta a virágait.

-         Így talán jobb lesz! Megígérem figyelni fogok rátok – jelentette ki Vető Dezső.

-         Fiacskám! Gyere be! Tanulnod kell! – kiáltott ki a házból anyukája.

De minél jobban kényszerítette magát arra, hogy a történelmet megtanulja, és a matekot megcsinálja, sehogy sem ment neki.

-         Jaj, fránya szerencsétlenség! Kotródj tőlem! – üvöltözte mérgesen.

S mind eközben már rég meg kellett volna ebédelnie és még nem is játszott ma semmit! Pedig erre van a hétvége! Dezső előtt „hegyekben álltak” a tennivalók. Aztán csak megebédelt és egy kis pihenés után nekilátott a leckének. Nagy szenvedések árán, eléggé nehezen, de sikerült neki! Befejezte.

            - Végre, kész vagyok! – kiáltotta.

De Dezső még mindig érzett valami furcsát és rosszat. Nem volt őszintén boldog. Nyomasztotta valami. Kiment a kertbe. A nyírfák ágai lágyan lengedeztek a tavaszi szellőben. Egyelőre semmi gyanús – gondolta Vető Dezső. A kis kertész szeme végig futott a kerten. Hirtelen megállt egy ponton. Jaj! Volt is miért megállnia! A szomszéd rusnya, izgága, állandó kaparó kutyája most átásta a kerítés alatt magát és beszökött Dezső salátái közé, amiket egyesével kiásott mind, és feltúrta a frissen kapált répasorokat! Dezső szemei szikrákat szórtak. Teljesen elvörösödött a mérgében. Rákiáltott a kutyára:

-         Tűnj innen vakarék!

Erre úgy elszaladt, mint a nyúl! Nagyon mérges volt szegény Dezső! Potyogtak a könnyei… Most kezdhet elölről mindent! A salátákat és a répákat meg újra kell ültetnie. De most inkább beszaladt a házba. Aludt egy nagyot majd újult erővel vágott neki a munkának. Átgondolta, hogy mit hogyan fog rendbe hozni. Most már sokkal jobban volt. Úgy tűnik mára eleget gyötörte kis kertészünket a szerencsétlenség. Miközben ültetgetett, locsolt és kapált, dalolgatott is, így még jobb kedve lett, mint mikor felébredt. Végül sikerült visszaállítani a rendet a kertbe.

-         Talán jobban néz ki, mint előtte! – jelentette ki Vető Dezső.

A növények is meghálálták, hogy Dezső ismét foglalkozik velük és szebben nőttek, mint előtte. Reméljük, Dezsőhöz most már csak a szerencse látogat el!